Fogalomtár

összes A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z 123
Kategória:
Kifejezés:
KERES
Szakértő: Babcsán Gábor
Nagy, több száz méteres sziklafalakat jelent, amelyek sokszor vannak hóval vagy jéggel borítva. Az alpesi falak megmászása a nagy méretek, a hegyi veszélyek (pl. kőhullás) és a lejövet vagy leereszkedés bonyodalmai miatt mindig komoly feladat. Rutint és felkészülést igényel a hegymászóktól. Az északi alpesi falak a hideg és az eljegesedettségük miatt különösen problematikusak. A napsütötte déliek kedvezőbb lehetőséget kínálnak a sziklamászásra. A nagy falakban vezető szikla utak fix biztosításokkal (szögek, nittek) különböző mértékben vannak ellátva, de ezek megmászása ideális esetben is felkészült kötélpartit kíván. Időváltozás (pl. eső, hóesés, vihar) esetén egy kis, 200 m alpesi fal is gyorsan „nagyra nő”! »
Szakértő: Babcsán Gábor
Az alpinizmus (hegymászás) a magashegységekben végezhető természeti sportok összessége, amelynek célja egy hegycsúcsra vagy sziklafalra való felmászás (kézzel-lábbal). Az alpinizmus születésnapjának 1786 augusztus 8.-át tartják, mikor az Alpok legmagasabb csúcsát: a Mont Blanc-ot (4810 m) meghódították. Az alpinizmus az Alpok hegyeiben fejlődött ki és igazán csak a XX.században terjedt a többi magashegységre. Ma nagyon népszerű sport , amelyből a legközkedveltebbek: expedíciós hegymászás, klasszikus alpesi mászás, síalpinizmus, jégmászás, sziklamászás, sportmászás. »
Szakértő: Babcsán Gábor
Kontinensünk közepét átszelő hatalmas magashegység, több ország (Szlovénia, Olaszország, Ausztria, Németország, Svájc, Franciaország) területének jelentős részét alkotja. Számtalan kétezres és háromezres és 82 négyezres hegycsúcsával a hegymászás, az „alpinizmus” szülőföldje. A Nyugati-Alpok a magasabb, itt jellemzőek a gleccserek és az óriási völgyek. A Keleti-Alpok legtöbb részét mészkő alkotja, ez a sziklamászók paradicsoma. Az Alpok a Földünk legcivilizáltabb magashegysége, kítűnő infrastruktúrájával,(települések, utak,menedékházak, felvonók, stb.) a természeti sportok lehetőségét jól biztosítja. Rengeteg jól, vagy kevésbé jól kiépített mászóút áll az alpinisták rendelkezésére. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A hegyi túrák mostoha terepére kifejlesztett lábbeli, amely megfelelően merev, jól tartja a bokát és a gumitalpa maximálisan tapad a sziklán és a havon. A túracipők (trekking cipők) nem kifejezett bakancsok, a talpuk hajlékonyabb és nem annyira masszív, ezek völgytúrázásokra és normál hegyi túrákra kényelmesek. Hágóvasat csak masszív bakancsokra szerelhetünk, de könnyű és közepesen nehéz sziklautakra is legmegfelelőbb lábbeli a hegymászó bakancs. A könnyített változatok kifejezetten sziklamászásra vannak tervezve. A kétrészes műanyag bakancsok a legalkalmasabbak a hideg téli hegymászásra, például az Alpokban. A Himalája legmagasabb csúcsaihoz speciális termo bélésekkel ellátott, többrészes műanyag bakancsokat gyártanak. A hagyományos bőrbakancsok kényelmesebbek általában, mint a műanyagból (kevlárból, stb.) készült társaik, de könnyebben is áznak be. A drága bakancsok gore-tex belseje jó szellőzést biztosít. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A test legterhelhetőbb része: a medencecsont körüli beülő hevederzethez van csomózva a biztosító mászókötél. A beülők a comb és derék hevederzetből állnak és a zuhanás közben föllépő maximális terhelésre vannak gondosan tervezve. A sportmászó beülők vékonyak és könnyűek, míg az alpin beülők robosztusabbak és kényelmesebb felépítésűek. »
Szakértő: Babcsán Gábor
Kötél nélküli mászás néhány méter magas (3-6 m) kőtömbökön, vagy sziklafalak aljában (itt hosszan tudunk a földközelben harántolni, traverzálni is). Kitűnő edzés a mászótechnika és az erő fejlesztésére. A nehéz boulder problémákra jellemzőek a dinamikus mozdulatok, a bonyolult mozgáskoordináció és a nagy nyúlások. A magas boulderek-nék hordozható matracot, boulder padot használnak a gyakori esés tompítására. Nehézségére gyakran használják a világ legjobb boulderező helyén : a francia fontanaiblau-i homokkőtömbökön kialakult fb skálát. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A nem egészen négyezer méteres svájci hegyet 1800 m magas északi fala tette hírhedté, amely az Alpok egyik legnagyobb és legveszélyesebb sziklafala (kőhullások, időjárás romlás). Az első megmászása 1938-ban sikerült egy négy fős csapatnak, több tragédiába torkolló kísérlet után. Az első magyar mászók, akik feljutottak a legelső, ún. „Heckmair-féle” útvonalon Szabadka Péter, Berecz Gábor és Himer József voltak 1987-ben, háromnapi mászás után.
Jelenleg számos extrém nehéz mászóút vezet a falon. A bal oldalán a „Vörös falon” viszonylag szilárd és kevésbé veszélyes sziklamászóutakat is találunk. »
Szakértő: Babcsán Gábor
Elkeskenyülő sziklarepedésekbe elhelyezhető fém biztosító eszközök. Különféle méretekben készülnek, a profiljuk trapéz (stopperek),vagy hatszögletű, illetve ezeknek a módosításai. Egy fém bowdennel csatlakoztathatóak a karabinerekhez. Nagy előnyük, hogy könnyen a repedésekbe lehet helyezni (és kivenni is) ezeket. A puhább homokkőnél kötélgyűrűből kialakított csomóékeket
használnak.
 »
Szakértő: Babcsán Gábor
A kötélpáros vezető mászója elölmászásban jut fel a sziklafalon. A beülőjére csomózott dinamikus kötelet rövid szakaszonként (általában 3-6 méter) egy karabineren keresztül a biztosítópontokhoz (fúrt nittek, szikla szögek, ékek, kötélgyűrűk, stb.) csatlakoztatja. A biztosítóember folyamatosan engedi az elölmászó után a kötelet egy fékező eszközön (pl. lapka, grigri, félszorító nyolcas csomó) keresztül. Leesésnél az utolsó biztosítás fölött megtett távolság kétszeresét zuhanja a mászó. Jól biztosított sportmászó utaknál az elölmászó esése tolerálható mértékű. De alpesi utaknál és rosszul biztosított tradicionális mászásoknál (pl. homokkövek) sokszor nagyon kockázatos. Itt érdemes elkerülni a esést és alaposan ismerni az útvonalat és a mászó saját fizikai és lelki határait. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A mászó utakon való első feljutás az alpinizmus legnehezebb feladata: ez az első megmászás. Ilyenkor nem csak a lehetséges feljutási útvonalat kell megtalálni, hanem a biztosítások elhelyezése is nehezíti a mászást. A hagyományos, alpin felfogásban elölmászásban alulról szokás az útvonalat megnyitni, ami óriási gyakorlatot követel. Rövidebb sziklafalakon (pl. a sportmászó utaknál) elterjedt szokás felülről, ereszkedéssel megnyitni az útvonalakat, így elhelyezni bennük a fix biztosításokat (pl. a fúrt nittekket). A legjobb mászók általában törekszenek az első megmászásokra, mert ez nem csak nagyobb kihívás, hanem a kreatív alkotás lehetőségét is magába foglalja. »