Outdoor  »  Hegymászás  »  Triglav - Klettersteigtúrák a Júliai-Alpokban

Triglav - Klettersteigtúrák a Júliai-Alpokban

2006. május 5.
 
Eddig 0 hozzászólás
Van egy hegy a délnyugati határainkon túl Szlovéniában, igazi alpesi méltóság, kultikus hírnév övezi, és minden évben tömegek zarándokolnak meghódítására. A neve Triglav.
Tövében a Soca Folyó, opálzöld hullámait tavasztól őszig színes csónakok tarkítják, amelyekben túrázók tömegei próbálgatják merészségük határait a tajtékos zúgókon.

Hegymászók, turisták, vadvízi evezősök egyre szélesebb rétegei számára ismert ez a két földrajzi fogalom. Van egy hegység is, zord sziklacsúcsok, zöldellő völgyek, barátságos hegyi városkák varázslatos birodalma, ahol a Triglav és a Soca találhatók: a Júliai-Alpok. E hegyvidék páratlan szépsége, gazdag programkínálata és nem utolsósorban viszonylagos közelsége ellenére már sokkal kevesebbek számára ismert. Itteni barangolásaim során nem tudtam úgy a Triglavon, vagy közelében járni, hogy honfitársainkkal ne találkoztam volna. A hegység más csúcsain azonban még sosem hallottam magyar szót.

Célom, hogy fölvillantsam a Júliai-Alpok túralehetőségeit azok számára, akik egy-egy boveci rafting- vagy canyoningtúra után egyéb izgalmas és látványos programokra is vágynak a környéken. Akik jártak már a Triglavon, és a csúcsról körbepillantva fölfedezték, hogy a Júliai-Alpok nem csupán a Triglavból, no meg a Tavak-völgyéből áll, de eddig nem merészkedtek a kevésbé ismert csúcsokra; és azok számára is, akik még sosem jártak erre, de az alpesi tájak, kalandos túrák szerelmesei.

Ha alpesi túrázásról beszélünk, szinte megkerülhetetlen fogalom a klettersteig, más szóval via ferrata. A klettersteig magyarul biztosított mászóutat, „vasalt utat” jelent. Olyan hegymászóösvényt, ahol előre kiépített drótkötelek, mesterséges lépések, függőhidak, létrák segítik a följutást.

A Júliai-Alpokban jó néhány klettersteig található. Az itteni biztosított mászóösvények – összehasonlítva, pl. a tiroli klettersteigekkel vagy a Dolomitok via ferratáival – nem tartoznak a technikailag igazán nehéz utak közé, jellemzően B, C nehézségűek, egy-egy rövidebb D szakasszal. Az Alpok más vidékein számtalan klettersteig található, amelyek szinte a parkolóból indulnak, vagy a felvonó állomásától, és csak a mászásra kell koncentrálnunk.

A Júliai-Alpokban nem ez a helyzet: itt szinte minden biztosított út csúcs közelben van, ahova jelentős, több száz, de gyakrabban ezer méter körüli szintkülönbség legyőzésével juthatunk el. Azaz ebben a hegységben komplex magashegyi túrákra kell felkészülnünk, jó kondíciót igénylő gyaloglással, akár nyáron is havas viszonyokkal és persze biztosított mászással.

A Kranjska Gorától dél felé induló, Bovec és Kobarid felé átvezető autóút 24 szerpentinen keresztül éri el az 1611 méter magas Vrsic-hágót. Ha képesek vagyunk a kanyarokban tekergetni a nyakunkat, már az útról impozáns, mélybe szakadó sziklafalakat csodálhatunk meg. A hágó alatti tisztásokról aztán a hegy egész északi mészkőtömege elénk tárul. Több ösvény kanyarog fölfelé ebben a zord sziklavilágban, ezek közül a legnagyobb kihívást a Kopišcˇarjeva út jelenti. A hegy északnyugati letörésénél induló, C nehézségű klettersteig az északi fal meredélyein halad föl, majd a Prednje okno (elülső ablak) sziklakapuján a déli oldalra jut, végül a nyugat felé kifutó gerincen éri el a csúcsot, miközben 936 méter szintkülönbséget kell legyőzni. Az út gyakorlott via ferratázóknak ajánlott. Ez az út nehezen adta magát. Legelőször felülről tévedtem bele, éjszaka, épp elég volt zseblámpafényben levergődni. A kíváncsiság már a következő évben visszahajtott. Ekkor félúton hatalmas eső kapott el, vissza kellett vonulni, a beszállás fölötti falon vízesés alakult ki, a zuhatagban kellett leereszkedni. A következő évben a még júniusban is méteres hó és jég késztetett meghátrálásra. Végül persze sikerült és igazán remek élmény volt.

 

Még több érdekességet tudhatsz meg a környékről a Sportpiac 2006. évi 3. számából.