Életmód  »  Környezet  »  Eltűnőben a világ tíz természeti csodája

Eltűnőben a világ tíz természeti csodája

 
2011. augusztus 24.
 
Eddig 0 hozzászólás
Az Amazonastól a Himalájáig a világ tíz természeti csodája néz szembe a pusztulással, ha a klímaváltozás a jelenlegi ütemben folytatódik - figyelmeztet a WWF, a nemzetközi természetvédelmi szervezet.
A WWF összefoglalót készített az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) e heti ülésére, melyben a világ tíz olyan természeti csodáját sorolja fel, melyek eltűnhetnek a klímaváltozás hatására. A listán szerepel a Nagy Korallzátony (Ausztrália), a Chihuahua sivatag (Mexikó, USA), a tengeri teknősök (Karib-tenger), a Valdíviai őserdők (Chile, Argentína), a mangrove mocsarakban élő bengáli tigrisek (India, Sunderbans), a Jangce folyó (Kína), az Amazonas (Brazília), a lazacok (Bering-tenger, Alaszka), az olvadó gleccserek (Himalája), és Kelet-Afrika erdei és tengerparti területei.


Ausztrália partjainál a Nagy Korallzátonyt a melegedő tengervíz okozta korallfehéredés veszélyezteti. A korallzátonyokhoz kötődik a tengeri élőlények egynegyedének élete, így pusztulásuk végzetes számos állatfajra nézve. A tengerben élő és korallzátonyokon táplálkozó cserepes teknősöket (Eretmochelys imbricata) azonban nem csak a táplálkozóhelyek elvesztése fenyegeti, hanem a klímaváltozás más következményei is. Homokos tengerpartokon rakják le tojásaikat, ám az emelkedő tengervízszint elmossa fészkelőhelyeiket. A magasabb hőmérséklet hatására a tojásokból kikelő kisteknősök neme gyakrabban nőstény, mint hím, továbbá ha az óceáni áramlatok sebességében, irányában változás áll be, a vándorlásuk is lehetetlenné válhat.

A világ második leghosszabb folyója, az Amazonas mentén 2050-re feltételezhetően 2-3 °C-kal nő az évi átlaghőmérséklet. Ezzel együtt csökken az éves csapadék mennyisége, így az amazonasi esőerdők 30-60%-a száraz szavannává alakulhat. A trópusi növényzet ilyen mértékű átalakulása és a vízhozam jelentős csökkenése tovább befolyásolja a Föld atmoszféráját és az óceáni áramlatokat.


A Himalája gleccserei évente 10 métert rövidülnek a gyors olvadás következtében. A folyamat hatással van a belőlük táplálkozó folyók vízhozamára is, először rendkívüli áradásokat, ám később vízhozamcsökkenést és vízhiányt okozva. A Himalájában eredő Jangce vízhozamának csökkenése Kínában komoly vízellátási problémákhoz vezethet, pedig 450 millió embernek nyújt ivóvizet, táplálékot és energiát. A térségben máris tapasztalhatóak az átlagosnál gyakoribb és nagyobb viharok, áradások, földcsuszamlások, majd ezek után katasztrófikus méretű szárazságok.

A Chile és Argentína területén fekvő Valdíviai őserdőket a szárazság fenyegeti, ha a területet vízzel ellátó Andok gleccserei eltűnnek. Az itt élő, 3000 éves kort és 100 méteres magasságot is elérő patagón ciprus (Fitzroya cupressoides) nagyon fontos a klímakutatások számára: évgyűrűiből kiolvasható, hogyan változott a hőmérséklet a fa élete során.
"Csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagymértékű csökkentése állíthatja meg a világ természeti csodáinak teljes pusztulását." – nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország igazgatóhelyettese. "A legnagyobb kibocsátó országok kormányainak eddigieknél sokkal határozottabb klímavédelmi intézkedéseket kell tenniük, hogy elkerüljük a katasztrófát."

Címkék: