Kerékpár  »  Városi kerékpár  »  Megváltozott a kerékpáros KRESZ

Megváltozott a kerékpáros KRESZ

 
2014. január 23.
 
Eddig 0 hozzászólás
Finomhangolják a KÖHÉM rendeletet, mely a kerékpárokra vonatkozó kötelező felszereltséget írja elő.
A kerékpárosok közlekedésére vonatkozó rendelkezéseket lényegében teljesen felülvizsgálták. Az ok, hogy a kerékpáros közlekedés napjainkban – az EU-ban és Magyarországon egyaránt – megkülönböztetett figyelmet élvez.
Megváltozott a kerékpáros KRESZ

Összefoglalva a lényegi módosítások

Nedves időben is meg kell tudni állni a fékekkel. Nemár?! A hangjelző berendezés nem kell, hogy csengő legyen, de csengő hangja kell hogy legyen. Előre is normális lámpa kell (150 méteres láthatóság), úgyhogy véget ér az alibi lámpák korszaka, legalábbis papíron, bár ugye ez speciel minden közlekedő érdekét szolgáló módosítás. Előre kötelező egy fehér prizma. Az első kerékre 2db borostyán színű prizma kell, amennyiben nem reflexcsíkos a külső gumi. A KÖHÉM szerint is legálissá vált a világítás a kerékpároson elhelyezve, akár villogó üzemmódban is. (Légyszi ne így: http://youtu.be/P9suOlqCzfU) Unod a lecentizéseket? Tegyél fel szélességjelzőt :P Gyerekülés és utánfutó részletesebb szabályozása. Végre kiiktatták az elektromos együttkapcsolhatóságot az önálló energiaforrással rendelkező lámpáknál.

 

Módosítások KÖHÉM szinten

116. §
(1) A kerékpárt fel kell szerelni
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel,
a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza
a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,
b) két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezettel, melyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengő lehet,
c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,
d) egy előre fehér, vagy kadmiumsárga fényt adó lámpával,
d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,
e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,
f) hátul egy vagy két, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú, piros színű fényvisszaverővel,
f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú
fényvisszaverővel, és
g) legalább az első keréken legalább 1 db borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával).
A g) pontban előírt fényvisszaverőt a kerékpárokra 1991. évi december hó 31. napjáig kell felszerelni.

g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A  küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a  kerékpántok közvetlen közelében vagy az  ENSZ–EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.
(Új pont!) (2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen
is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.
(2) A kerékpárt fel szabad szerelni
- elöl fehér,
- oldalán borostyánsárga,
- mindkét oldali lábpedálon elöl és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá a kerékpár bal oldalán elhelyezett szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz.

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni
a) oldalán borostyánsárga,
b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga
fényvisszaverővel, továbbá
c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.
(3)(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben – olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja – 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.
(4) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító, illetőleg fényjelző berendezésekkel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
(5) A  kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az  (1)  bekezdés d)–f)  pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a  berendezések a  jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.
(5) A kerékpárra gyermekülés oly módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, illetoleg az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a  feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a  gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a  kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.
Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a  kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az  ülés, a  kapaszkodó és a  lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.
(6) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (kerékpár utánfutó).
(7) A  kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).
(Új pont!)(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni
a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú – a pótkocsira előírt – fényvisszaverővel,
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával. A kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.
(Új pont!)(9) Az  önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.
(Új pont!)(10) A  kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az  utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.
(8) A kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.
(Új pont!)(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.
(9) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit a következőképpen kell elhelyezni:
a) Az (1) bekezdés
- d) pontjában említett lámpát,
- e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpát és
- f) pontjában említett hátsó (piros színű) fényvisszaverő(ke)t,
valamint a (2) bekezdésben említett első (fehér) fényvisszaverőt a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjában úgy, hogy
- az úttesthez 0,35 méternél közelebb,
- a lámpák az úttesttől 0,90 méternél távolabb,
- a fényvisszaverők az úttesttől 0,60 méternél távolabb ne legyenek.
b) Az (1) bekezdés g) pontjában említett, kerékre oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverőt (küllőprizmát) úgy, hogy annak távolsága a kerékabroncstól 0,10 -0,15 méter legyen.
c) A (2) bekezdésben említett szélességjelzot úgy, hogy az a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,60 méterre legyen.

(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy
a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,
c) az  (1)  bekezdés f)  pontjában említett fényvisszaverők az  úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az  úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,
d) az  (1)  bekezdés g)  pontjában említett keréken az  oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10–0,15 méter legyen,
e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30–0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35–0,90 méterre legyen
A kerékpárosok közlekedésére vonatkozó rendelkezéseket lényegében teljesen felülvizsgálták. Az ok, hogy a kerékpáros közlekedés napjainkban – az EU-ban és Magyarországon egyaránt – megkülönböztetett figyelmet élvez. Annak ellenére, hogy a kerékpárosok a közúti közlekedés legvédtelenebb résztvevői, mégis részarányuk az összes közlekedési baleseten belül aránytalanul magas. A legfrissebb statisztikai adatok alapján 2009-ben 1830 kerékpáros okozott személysérüléses közúti balesetet, amely az összes baleset 10,2 %-ának felel meg. Nyilvánvaló, hogy ez az arány jóval magasabb annál, mint azt a kerékpárosok közúti forgalmon belül betöltött szerepe indokolna.
A változtatások az érintett közútkezelők (a településeken az önkormányzatok) forgalomszabályozási tevékenységét segítik a kerékpáros-forgalom biztonságos kialakításában, ahol ez lehetséges a kerékpáros- és az egyéb járműforgalom szétválasztásában.
A „kerékpáros nyom” és a „nyitott kerékpársáv” fogalmának, a burkolati jelének meghatározása mellett pontosították azokat a rendelkezéseket is, amelyek a „kerékpárút” és a „gyalog- és kerékpárút” forgalmi rendjét szabályozták.
A kerékpárosok szoros jobbratartási kötelezettsége az út jobb széléhez történő húzódás kötelezettségére változik. A kerékpárutak kötelező használata alól a közút kezelője külön burkolati jel alkalmazásával felmentést adhat. A kerékpár fogalmának és a kerékpárosokra vonatkozó sebességi szabályok pontosítása igazodik az általános európai gyakorlathoz. A kerékpárosok esetében – külön jelzőtáblák kihelyezésekor – lehetőség nyílik a kerékpárosok ellenirányú közlekedésére.

 
Az R. 13. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„e) „Kerékpárút” : a tábla a kétkerekű kerékpárok közlekedésére kijelölt utat jelez; a segédmotoros rokkantkocsi, a gépi meghajtású kerekes szék és a kétkerekű segédmotoros kerékpár lakott területen kívül a kerékpárutat igénybe veheti, ha ezt jelzőtábla nem tiltja. A kerékpárúton más jármű közlekedése tilos;”

gyalogos-kerulo-utAz R. 13. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az utasítást adó jelzőtáblák:]
„i) „Gyalog- és kerékpárút” : a gyalogos, a kerekes szék és a kétkerekű kerékpár közlekedésére kijelölt út. Ha a gyalogos- és a kerékpáros-forgalmat burkolati jel választja el, a gyalogos és a kerékpáros csak az útnak a részére kijelölt részén közlekedhet;”

Az R. 17. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők: ]
kerekpar-parkolo„e) „Várakozóhely” ; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni) , vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik , csak kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva. Ahol a várakozást ellenőrző óra van, kiegészítő táblajelezheti azt az időszakot, amelyben a várakozást ellenőrző óra (parkométer) vagy jegykiadó automata működtetése kötelező, vagy a kiegészítő tábla jelezheti azt is, hogy várakozni csak meghatározott időtartamig és a 41. § (4)–(5) bekezdésében foglaltak megtartásával szabad . A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla vagy külön jelzőtábla jelezheti;


nyitott-kerekpar-savAz R. 17. §-ának (1) bekezdése a következő g/6. és g/7. ponttal egészül ki:
[A tájékoztatást adó jelzőtáblák a következők:]
„g/6. „Nyitott kerékpársáv” ; a tábla a kerékpárosok egyirányú közlekedésére kijelölt kerékpársáv úttesten történő elhelyezkedését jelzi.
g/7. „Nyitott kerékpársáv vége”:
(kép: 117g nyitkersáv, 117h nyitkersávvég)

 
nyitott-kerekparsav-vegeAz R. 17. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
 
„(3) Ha az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtáblák  alatt elhelyezett kiegészítő táblán autóbuszt és/vagy kerékpárt mutató ábra jelenik meg:
a) az úttesten kijelölt kerékpársávon, ennek hiányában az úttest jobb széléhez húzódva a kerékpáros,
b) az autóbusz-forgalmi sávon a menetrend szerint közlekedő autóbusz,
c) a kerékpáros által is igénybe vehető autóbusz-forgalmi sávon – az autóbusz részére kijelölt közlekedési iránnyal megegyezően – a kerékpáros is a jelzőtáblán megjelölt iránnyal szemben közlekedhet.”

kerekpar-nyomAz R. 18. §-a (1) bekezdésének h/1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az útburkolati jelek:]
„h/1. „Előretolt kerékpáros felálló hely a balra bekanyarodó kerékpárosok számára”, a forgalomirányító fényjelző készülékkel szabályozott útkereszteződésben az út jobb szélén kijelölt kerékpáros nyomon vagy a kerékpársávon oda érkező és balra bekanyarodó kétkerekű kerékpároknak a megállás helyét jelölő vonalak közötti, kerékpárt mutató sárga színű útburkolati jellel megjelölt úttestre csak a járművek forgalmát irányító fényjelző készülék piros fényjelzésének időtartamában szabad – a 36. § (12) bekezdésében foglaltak és a besorolás általános szabályai szerint – a többi jármű elé besorolva a továbbhaladáshoz felkészülni.”
(9) Az úttesten burkolati jellel kijelölt kerékpáros nyom jelzi a kerékpárosok részére az úttesten történő haladásra ajánlott útfelületet. Az így megjelölt úttesten fokozottan számolni kell kerékpárosok közlekedésével.
(kép: 158k kernyom)

„(10) A nyitott kerékpársávot – amely a kerékpárosok közlekedésére kijelölt sáv – az úttesten felfestett fehér színű szaggatott vonal és kerékpárt mutató burkolati jel is jelzi. A nyitott kerékpársávot – ha az egy irányban vagy egymással szemben közlekedő járművek egymás mellett történő elhaladása ezt szükségessé teszi – más járművek is igénybe vehetik, az irányváltoztatásra vonatkozó szabályok megtartása mellett. A jobbra bekanyarodást a nyitott kerékpársávról kell végrehajtani. A kerékpáros balra bekanyarodásra történő felkészülés céljából, vagy ha a nyitott kerékpársáv megszűnik, a nyitott kerékpársávot elhagyhatja.”

Az R. 25. §-ának (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Járművel az úttesten – az előzés és kikerülés esetét kivéve – annak menetirány szerinti jobb oldalán, az út- és forgalmi viszonyok szerint lehetséges mértékben jobbra tartva kell közlekedni. Lassú járművel, állati erővel vont járművel, kézi kocsival, hajtott (vezetett) állattal, valamint lassan haladó járművel – ha az út- és forgalmi viszonyok lehetővé teszik – szorosan az úttest jobb széléhez húzódva kell haladni. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a jobbra tartásra külön szabályok (36. §) az irányadók.”
(3) Az autóbuszöblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodó sávot, a gyorsító és lassító sávot, a nyitott kerékpársávot, valamint a kerékpársávot a (2) bekezdésben említett jobbra tartási, vagy az úttest jobb szélén való haladási kötelezettség szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A kerékpársávon csak kerékpárral szabad közlekedni – az egyirányú forgalmú úton kijelölt kerékpársáv kivételével – az úttest menetirány szerinti jobb oldalának haladási irányával azonos irányban.
 


Az R. 26. §-ának (1) bekezdése a következő d/a), d/b), d/2) és d/3) ponttal egészül ki:
[Az egyes járművekkel – ha e rendelet másként nem rendelkezik – legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:]
„d) teherszállításra kialakított motoros triciklivel, elromlott járművet vontató gépjárművel, segédmotoros kerékpárral, lakott területen kerékpárral 40 km/óra,
da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,
db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,
d/2) a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,
d/3) a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra
,”


Az R. 36. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Ha a járműveknek útkereszteződésben, útszűkületekben, szintbeni vasúti átjárónál vagy egyéb forgalmi okból meg kell állniuk – előre sorolás céljából –, kétkerekű motorkerékpárral, illetve kétkerekű segédmotoros kerékpárral az álló járművek mellett, vagy azok között, kétkerekű kerékpárral az úttest szélén, az álló járművek mellett jobbról szabad előrehaladni, ha
a) az előrehaladáshoz elegendő hely áll rendelkezésre, és
b) az irányváltoztatási szándékot jelző járműveket az irányváltoztatásban nem akadályozzák.”

Az R. 40. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A járdán a mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével, a betegszállító gépjármű, a kerékpár, a kétkerekű segédmotoros kerékpár és a kétkerekű motorkerékpár a (8) bekezdésben említett egyéb feltételek fennállása esetén akkor is megállhat, ha a megállást jelzőtábla vagy útburkolati jel nem engedi meg.”

Az R. 54. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Kerékpárral
a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá
b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni
nem szabad
.
A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva – a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint – kell az úttesten áthaladnia.
(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.”

Az R. 54. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
(10) A gyalog- és kerékpárúton a kerékpáros a gyalogos forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.


(11) Ha az út mellett, annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki a kétkerekű kerékpároknak, a kerékpárúton vagy a gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Ha a lakott területen a nem főútvonalként megjelölt út mellett annak vonalvezetését követve kerékpárutat vagy gyalog- és kerékpárutat jelöltek ki, és az úton kerékpárnyomot is kijelöltek – ha a közúti jelzésekből más nem következik – a kétkerekű kerékpárok az úttesten is közlekedhetnek.”

Az R. 1. számú függelék I. fejezete a következő h/1., h/2. és h/3. ponttal egészül ki:
[Az úttal kapcsolatos fogalmak:]
„h/1. Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom részére fenntartott útfelület burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.
h/2. Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület.
h/3. Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt – kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló – különleges forgalmi sáv.”

Az R. 1. számú függelék II. fejezetének r/1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
r/1) Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.”
A KRESZ változás teljes szövege Magyar Közlöny 2009. 185. számában található, amely erre a linkre kattintva letölthető. A 45257 számozású oldaltól olvashatók a módosult KRESZ szabályok.

Címkék: