Fogalomtár

összes A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U V W X Y Z 123
Kategória:
Kifejezés:
KERES
Szakértő: Babcsán Gábor
A mászót kötélbiztosítással lehet védeni a teljes lezuhanás ellen. Ennek menete röviden a következő. A biztosító ember egy erős standhoz kikötve egy biztosítóeszközön keresztül engedi az elölmászó után a kötelet, aki a fix vagy az általa elhelyezett biztosítási pontokhoz (nittek, szikla szögek, ékek, friendek, kötélgyűrűk) karabinerekkel csatolja a kötelet. Az elölmászás mindig kisebb-nagyobb esés kockázatával jár. A kötélhossz végén az elölmászó egy újabb standhoz kiköti magát és immár felső biztosítással tartja a hátulmászót, aki sokkal biztonságosabban mozog így. A kétféle mászás között fizikailag, de főként lelkileg óriási a különbség, főként a rosszul biztosítható utaknál. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A nagy mennyiségű, konszolidálatlan hó időnként lezúdul a meredek lejtőkön, ez természetes folyamat, sajnos nagyon sok tragikus balesetet okoz. A porhó lavinák a frissen hullott hónál fordulnak elő. A nedves hó lavinák pedig hóolvadáskor, mikor az átázott hóréteg megcsúszik az alatta lévő, például régi eljegesedett rétegen. A lavinák kialakulása nagyon komplex folyamat, mikor a hegyekben túrázunk feltétlenül tájékozódjunk az aktuális lavinaveszélyről, amit ötfokozatú skálán adnak meg. Adott időszakban a lavinaveszély mértéke lejtőről-lejtőre változik és nagyon nehéz kívülről megítélni a reális mértékét. A lavinák 30-55 fokos lejtőkön alakulnak ki rendszerint. Ha mély a hó, vagy hirtelen olvadás jön, akkor nagyon elővigyázatosak legyünk, kerüljük el a nagy hólejtőket és kuloárokat. Az alpinistáknak és a túrasíelőknek mindenképpen érdemes lavina jeladó készülékkel, piepszekkel rendelkezniük, amely az eltemetett társ felkutatásában is alapvető fontosságú. Sajnos a nedves hó lavinákban a túlélési idő nagyon rövid, a lazább porhóban sem marad félóra után már túl sok életesély.. »
Szakértő: Babcsán Gábor
Földrajzilag 1500 m feletti hegycsúcsokat jelent, nagy szintkülönbségekkel. A magas-hegységek jellege erősen függ a földrajzi szélességtől. Az egyenlítő közelében 2000 m magasan még alig hagytuk el a szubtrópusi környezetet, az Alpokban eddig érnek le a nagy gleccserek, míg a norvég tájakon ez már az arktikus hangulatú hegycsúcsok világa. A hóhatár az Alpokban nyáron közel 3000 m magasan húzódik. De nem csak a csökkenő hőmérséklet, hanem az oxigénhiány is komolyan hátráltatja a mozgást, így a sportolást is a hegyekben. 3000 m magasságban a komoly mozgáshoz már akklimatizálódni kell a szervezetnek. A legmagasabb hegycsúcsok megmászása 3-4 hetes alkalmazkodást igényel a hegymászóktól. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A boulder mászás nagyapja, az amerikai John Gill használt először magnéziát (a tornasportból vette át) a sziklamászáshoz a 60-as években. A magnézia (magnézium karbonát és hidrokarbonátok elegye) az izzadás kellemetlen hatását megszüntetve még plusz tapadást is biztosít, így nehéz mászásoknál (7-es fokozat felett) létfontosságú. A magnéziás zacskó kötélgyűrűvel kötözhető a derékra. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A sziklafal adott régiójában felvezető vonal, ahol a legkönnyebben fel tudunk rajta jutni. A mászó út fogások és lépések egymás utáni sorából áll, de idetartoznak a mászó útban fixen elhelyezett biztosítások (pl. nittek) is, vagy azok, amiket nekünk kell elhelyezni a biztosításhoz. A mászás nehézsége jórészt éppen a mászó út (fogások és lépések) megtalálásában rejlik, mivel mindez egyáltalán nem nyilvánvaló. A mászó utak hozzávetőleges vonalát a mászó kalauzok blokkvázlata mutatja. Egy mászó út első megmászása mindig a lehető legnehezebb feladat. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A sziklamászásra kifejlesztett lábbeli. Nehéz szikla utakat egyszerűen képtelenség megmászni nélküle. (De meg kell jegyezni, hogy a jól tapadó homokkövön elterjedt szokás mezítláb mászni.) A mászócipő felső része szorosan, már-már kényelmetlenül erősen fogja a lábat, hogy a nagyon
jól tapadó sima gumitalp a legkisebb lépéseken is jól megálljon. A cipő formája, a talp hajlékonysága mászócipő típusonként változik. A hajlékonyabbak reibung-os utakra és műfalas mászásra az ideálisak. A keményebbek a kis lépéseken állnak szilárdan. Nehéz és rövid sportmászó utakra nagyon szoros mászócipőket használnak, ugyanez hosszú, alpesi sziklafalakon már nem annyira jó ötlet. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A rugalmas hegymászó kötél a zuhanó test energiáját nyúlásával felemészti. A modern mászókötelek poliamid anyagúak, a vastagságuk 8-10 mm, hosszuk 50-70 m. A sodrott belső magot a nyírást jobban bíró fonott köpeny védi. Az összes kötelet (kb. 10 mm vastagságúak) egy szálon használjuk a biztosítási pontokban, a félköteleket felváltva, az ikerköteleket duplán. Az egész kötélnél egy 80 kg test zuhanásakor a legrosszabb esetben 7-9 KN (közel 1 tonna súlya) erő ébredhet, ez óriási terhelés, amit a biztosításnál figyelembe kell venni! A köteleket néhány év intenzív használat után újra kell cserélni. »
Szakértő: Babcsán Gábor
A Franciaországhoz és Olaszországhoz tartozó 4810 m-es hegy az Alpok és egyben Európa legmagasabb csúcsa. Néhány normál útján egy szép nyári napon mászók százai jutnak a csúcsára, de a meredek szikla és jégfalai a legnehezebb alpin kihívások közé tartoznak (Peterey-gerinc, Brenva –fal és Freney-pillér). A körülötte lévő hegycsoport a Mont Blanc-csoport merész három és négyezreseivel a legvadabb alpesi régió (Gran Jorasses, Verte, Aiguille von Chamonix,stb).
 »
Szakértő: Babcsán Gábor
A helyiek nyelvén: Csomolugma, „Földünk Istenasszonya” 8810 méterével Nepál és a Földünk „teteje”. Megmászásával már a XX. század eleje óta próbálkoztak, mesterséges oxigén nélkül már Mallory-nak, Irvin-nek és Nortonnak is sikerült 8500 m méter fölé jutniuk oxigén nélkül. Az első megmászása 1953-ban sikerült az új-zélandi Edmund Hillary-nak és a helyi Tenzing Norgay serpának(oxigénnel). Manapság a kínai és nepáli normál mászó útvonalán évente vállalkozók százait viszik fel a csúcsra a jól szervezett kereskedelmi expedíciók. Az első magyarként az erdélyi születésű Erőss Zsolt járt a csúcson, Ugyan Anita kétszer teljesítette (valamennyien oxigénnel). A zsúfolt, kereskedelmi expedíciók ellenére természetesen az Everest nehezebb útjainak oxigén nélküli megmászásai ma is a csúcsteljesítmények közé tartoznak.
 »
Szakértő: Babcsán Gábor
A szikla és jégmászások fizikai és lelki terhelését nehézségi fokozatokkal jellemzik. Ezekből számos létezik párhuzamosan. A legismertebb a Nemzetközi Hegymászó Unió (IUAA) által használt sziklamászó skála I-től a ma legnehezebb XI-es utakig terjed. Ezenkívűl még gyakran használt a francia és az amerikai skála. A jégmászások, a mix-utak, a mesterséges mászások és a boulderek nehézségét külön skála adja meg.
 »